Mezőgazdasági vállalkozások formái, dokumentumai - Tájékoztatás
Mezőgazdasági tevékenységet különböző gazdálkodási formában lehet végezni, ezekről olvashat tájékoztatót.
Kulcsszavak: mezőgazdaság, agrár, földművelés, vállalkozás, őstermelő, családi gazdálkodás
Bármely természetes személy/ személyek
Mezőgazdasági őstermelői tevékenység
- Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül a saját gazdaságban történő növénytermesztés, ültetvénytelepítés, állattenyésztés, valamint a termékfeldolgozás is akkor, ha az saját gazdaságban történő alapanyag felhasználásával történik. Mezőgazdasági őstermelői tevékenységnek minősül továbbá a saját gazdaságban egyes mezőgazdasági termékek jogszabályba nem ütköző gyűjtése, valamint a saját tulajdonú földterületen végzett erdőgazdálkodás és 2016. július 1-jétől a saját tulajdonú erdőterületen az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló törvény szerinti erdei haszonvétel keretében végzett tevékenység, mindezekre nézve akkor, ha az előállított termék vagy a tevékenység az ideértve a saját gazdaságban termelt gyümölcs felhasználásával bérfőzés keretében történő párlatkészítést (pálinkafőzést) is.
- Saját gazdaságban előállított virágok és dísznövények - kivéve a 0602 40 vámtarifa számú rózsa oltva is - értékesítéséből származó bevételt akkor lehet őstermelői bevételként figyelembe venni, ha az az évi 250 ezer forintot nem haladja meg. Amennyiben ennél több, akkor a bevétel egésze nem tekinthető őstermelésből származó bevételnek, e bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni.
- A saját gazdaságban termelt szőlőből saját gazdaságban készített szőlőmust, sűrített szőlőmust, szőlőbor értékesítése akkor számít őstermelői tevékenység bevételének, ha a magánszemély ezeket a termékeket 0,5 litert meghaladó kiszerelésben az adott évben kifizetőnek és/vagy termelői borkimérésben végső fogyasztónak értékesíti, és az értékesítésükből származó bevétel együttvéve az évi 7 millió forintot nem haladja meg. Amennyiben a bevétel meghaladja a 7 millió forintot, vagy ha az értékesítés nem az előzőek szerint történik, akkor az egész bevétel nem számít az őstermelői tevékenység bevételének, e bevételre az önálló tevékenységből származó jövedelem megállapítására vonatkozó szabályokat lehet alkalmazni.
Őstermelői igazolvány
Az őstermelői igazolvány része az adóévre hitelesített értékesítési betétlap, amely egyben bevételi nyilvántartásnak is minősül, amennyiben az adózó bevételi nyilvántartás vezetésére kötelezett.
Az őstermelői igazolvány akkor érvényes, ha az igazolvány és a hozzá tartozó értékesítési betétlap egyidejűleg hatályos.
Az igazolvány a kiállítása napjától a kiállítást követő ötödik adóév utolsó napjáig hatályos. Amennyiben a mezőgazdasági őstermelő igazolványa tárgyév végével hatályát veszti, az őstermelő tárgyév október 1. és december 31. napja között kérheti új igazolvány kiállítását. Ez esetben az új igazolvány a tárgyévet követő év első napjától a hatályának kezdetét követő ötödik adóév utolsó napjáig hatályos.
Az értékesítési betétlap az ügyfél kérelmére kizárólag a kérelmezés időpontja szerinti évnek megfelelő adóévre, valamint az azt követő két adóévre adható ki. Értékesítési betétlap csak az igazolvány hatályossági ideje szerinti adóévekre adható ki.
A magánszemély az őstermelői igazolvány kiváltásához tett nyilatkozatát kiegészítheti a közös háztartásban élő családtagjaival tett együttes nyilatkozattal, mely szerint a mezőgazdasági őstermelői tevékenységet közös őstermelői igazolvány kiváltásával kívánják folytatni.
Családi gazdaság
családi gazdaságnak minősül a legfeljebb 300 hektár nagyságú termőföld (ideértve a mező-, erdőgazdasági művelés alatt álló belterületi földet is) tulajdonával, illetőleg haszonbérletével, használatával rendelkező gazdálkodó család valamennyi termőföldje, az ahhoz tartozó leltárban megjelölt ingatlan és ingó vagyontárgyak (épület, építmény, mezőgazdasági berendezés, felszerelés, gép, állatállomány, készlet stb.) hasznosításával, legalább egy családtag teljes foglalkoztatásán és a többi családtag közreműködésén alapuló gazdálkodási forma.
A családi gazdálkodó az a családi gazdaságot a mezőgazdasági igazgatási szerv nyilvántartásába bejegyeztető személy, aki
- a családi gazdaság vezetőjeként annak tevékenységi körében jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat,
- élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységet folytat,
- mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú képzettséggel rendelkezik vagy ennek hiányában igazolja, hogy legalább 3 éve folytatja a mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági és kiegészítő tevékenységét és ebből árbevétele származott,
- legalább 3 év óta a bejelentett állandó lakhelye a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van.
A járási hivatal a családi gazdaságot akkor veszi nyilvántartásba, ha a családi gazdálkodó
- a kitöltött kérelemhez nyilatkozatot csatol arról, hogy a Tv. szerint élethivatásszerűen mezőgazdasági, illetve mezőgazdasági kiegészítő tevékenységet kíván folytatni,
- bemutatja a szakirányú, legalább középfokú képzettségét igazoló okiratot,
- a 2. pontban foglalt okirat hiánya esetén a legalább 3 éven át folytatott mezőgazdasági termelő tevékenységet igazoló őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvány és az adóbevallás másolatát csatolja, vagy legalább 3 éve - a családi gazdálkodó által csatolt nyilvántartási szám alatt - mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában és adóbevallása másolatát csatolja,
- nyilatkozik arról, hogy lakóhelye legalább három éve a családi gazdaság központjaként megjelölt településen van,
- nyilatkozik arról, hogy a vagyoni-elszámolási szerződést a gazdálkodó család tagjai megkötötték,
- rendelkezik érvényes őstermelői vagy egyéni vállalkozói igazolvánnyal, vagy a mezőgazdasági termelő tevékenység tekintetében szerepel az egyéni vállalkozók nyilvántartásában, és
- nyilatkozik arról, hogy a vagyoni-elszámolási szerződést kötő családtagok által a családi gazdaság rendelkezésére bocsátott termőföldterületekre vonatkozó bejelentett adatok megegyeznek a nevükre szóló földhasználati lapokon szereplő adatokkal.
2017. július 1. napján hatályba lépett módosítása alapján az őstermelői tevékenység végzésének ellenőrzését a fővárosi és megyei kormányhivatal járási hivatala, Budapest Főváros Kormányhivatalának V. Kerületi Hivatala, valamint a NÉBIH látja el. Budapest Főváros Kormányhivatala V. Kerületi Hivatalának illetékessége Budapest főváros területére terjed ki.
Őstermelői igazolvány:
Az elveszett, megsemmisült, vagy megrongálódott igazolvány pótlásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díj (a továbbiakban: díj) mértéke 3000 Ft. A megfizetett díj a NAK saját bevétele.
A díjat az igazolvány pótlását igénylő mezőgazdasági őstermelő készpénz-átutalási megbízás útján legkésőbb az igazolvány pótlásának kérelmezéséig köteles megfizetni.
Az őstermelői igazolványokkal kapcsolatos ügyintézést (az igazolvány kiadását, módosítását, cseréjét és bevonását) a falugazdászok végzik, akik a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (Nemzeti Agrárgazdasági Kamara - NAK) kötelékébe tartoznak.
A családi gazdaság nyilvántartásba vételével összefüggő feladatokat azon járási hivatal - a főváros vonatkozásában a Pest Megyei Kormányhivatal Érdi Járási Hivatala - (a továbbiakban együtt: járási hivatal) látja el, amelynek illetékességi területén található a családi gazdaság központja
Földművelésügyi Minisztérium
2016. évi CL. törvény az általános közigazgatási rendtartásról
2007. évi XVII. törvény a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről
436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a mezőgazdasági őstermelői igazolványról
2016. évi LXVIII. törvény a jövedéki adóról
436/2015. (XII. 28.) Korm. rendelet a mezőgazdasági őstermelői igazolványról
TMCS